Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 9. online árverése | Háború előtti könyvek, első kiadások, grafikák

Budapest, 1916, Athenaeum Irod. és Nyomdai Rt. (Nyugat Nyomda, Bp.), 174 p. + [1] p.
Ady Endrének címzett, a szerző által dedikált példány. Első kiadás. Egy év történelem. Jegyzetek 1914 tavaszától 1915 nyaráig. Írta: Ignotus.

A kötet címlapján a szerző, Ignotus névre szóló dedikációja olvasható: Ady Endrének szeretettel Ignotus.

Ignotus (1869–1949) és Ady Endre (1877–1919) kapcsolattörténetét még fölvázolni sem lehetne ezen a helyen: a Nyugat két „nagyágyújáról” van szó (alapító főszerkesztőjéről és kiemelt fontosságú vezérköltőjéről), akik már jóval a Nyugat 1908 eleji megindulása előtt ismerték, tisztelték és becsülték egymást, és már barátok is voltak. Ignotusnak nem kis szerepe volt Ady fölfedezésében és elfogadtatásában, Ady pedig hű szerzője és a modern irodalom melletti harcostársa volt a főszerkesztőnek.
Jelen kötet Ady Endre könyvtárából származik, s mint ilyen, nemcsak becses, de igen ritka darab is: kevés hasonlót ismerünk. Megoszlanak az irodalomtörténészi vélemények Ady műveltségéről, ezért is fokozottan fontos minden egyes könyv, amely saját magánkönyvtárából előkerül: minden egyes példány azt bizonyítja, hogy ezt is birtokolta, ezt is ismerte a költő.
Bár azt tudtuk, hogy Ignotus könyvét ismerte, s nemcsak ismerte, de olvasta is: kritikát írt róla a Nyugatban: „Ez a könyv, bizony, félelmetes könyv, nem színes, hangos, könnyű, háborús tudósítások egybegyűjtése és még egy csoda: ezer baj és betegség közepette s eleitől kezdve fájt, hogy én nem siettem kimondani róla a kimondani dukáltat. Hát elkésett embernek több szabadván: sietek mindent eleve megmondani: Ignotus háborús könyve a legkülönb a megközelíthető minden háborús és semleges nációk háborús publicisztikájában.
Kegyetlen könyv, mert két ember, sőt három ember írta: 1. a sokat-tudó, 2. a vátes, 3. a magyar. Ignotus gondolkozó-neműsége soha erősebben fején nem sújtott gondolkozó embereket, mint ebben a könyvében. / Mégis úgy kell lenni: ma a Háború valóban (nem hittük) mindennél fontosabb, hiszen Ignotus háborús írásai elfeledtetik a poéta Ignotust. Ignotust, a literátus vezért, a minden szépért és jóért (bocsánat: ezek nem Ignotushoz méltó szavak, banálisak lévén) hevülő Ignotust, a szinte mindentudó és minden-értő Ignotust. / Utálok majdnem minden háborús írást, de gőg, de öröm, de a lelkem gyászának akaratlan, váratlan megtisztelése volt ez a könyv, mikor megkaptam. Pedig ezt a könyvet még az Ignotus talentumával se írtam volna meg, pedig fáj nekem az Ignotus nagy tisztánlátása, e könyvből borzasztóan kisugárzó.”
És így tovább. Ignotusról azóta sem írtak sokat, érdemének megfelelőn, monográfia sem született róla. Ha majd egyszer készül egy, Ady szavait biztos idézik ott is majd.
Ignotus Ady halálakor szinte hasonló szavakkal búcsúztatta a költőóriást a Nyugatban: „Ady Endre óriás volt. Nemcsak hogy újat hozott, de az újban mindjárt a netovábbot is. […] Az Ady-korszak vele kezdődik és vele zárul le. / Jelentősége, ahogy e percben meg tudom mérni, hármas. Az egyénisége, a mondanivalója s a formája. / Egyénisége prófétai. […] Mondanivalója az örök ma. […] Formája: az a forma, amely kifejez. […] Eleven élmény. […] Halhatatlan Ady, halhatatlan művészet, halhatatlan magyarság.”

Ignotus is, Ady is korszakosat alkottak a maguk nemében, és együttműködésük nélkül aligha beszélhetnénk modern magyar irodalomról.
Ennek az egész magyar irodalomra, kultúrára, sőt történelemre kiható birodalmi szövetségnek felbecsülhetetlen dokumentuma ez a kötet.

A kötetet a Nyugat Nyomdája nyomtatta Budapesten.
Korabeli egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, feliratos, vignette-s könyvgerinccel, aranyozott felső lapélekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A tanulmány Bíró-Balogh Tamás – szegedi irodalomtörténész – munkája.